A vakond ásólába | SKI. C.U.L.T. -- skiculture

Cél: Az ívbelső léc élezésének és korcsolyázó mozgás tanulása.

Gyakorlat: A vakondnak ásólábai vannak, és lefelé haladva mintegy beássa magát a lejtőbe. Fent a kezével és, lent a lábának a kisujjával. Az ásómozdulatot mindig az ívbelső oldal végzi és mindig a bekormányzás szakaszában kezdi.

A látvány elemzése: A kar kaparó mozgása miatt kicsit röhejes a látvány, némileg hasonlít a korai funcarving-időszak cerkófmajomszerű mozgására. Érdemes külön választani a lábak és a felsőtest munkáját: az ívbelső láb nagyon szépen, aktívan harap, és meglehetősen életszerű a mozgása. A felsőtest és a karok ezzel ellentétben csúnyán befelé lógnak és nincsenek összhangban a kanyarokkal.

Kritika:

  • A karok ásószerű mozgását feltehetően az ívbelső oldal belső izmainak tónusára szeretné használni. Az ellenállás nélküli imitációs mozgás ehelyett csak annyit eredményez, hogy a felsőtest erősen beesik, és emiatt időnként a kikormányzás végén túlzott terhelés kerül az ívbelső sílécre.

Hasznos elemek:

  • Az ívbelső láb kisujjának „kaparása” egyrészt a boka és a lábfej kontrolláló mozgását hozza elő, aminek hatására aktívabban fog élt az ívbelső láb belső éle.
  • Ugyanez a szándék az ívbelső oldali a has- és csípőhorpasz izmokat tónusba hozza, aminek eredményeként az ívbelső láb kontroll szerep nő, tehát segíti a pedálmozgás kialakulását.

Következtetés:

A vakond ásA gyakorlatban az ívbelső láb kisujjának „kaparása” (szupináció) kifejezetten pozitív hatású, de ennek a mozgásnak a válltengely vízszintesen tartásával kellene párosulnia. Az ívbelső karoknak az „ásó” munkája kifejezetten rossz a felsőtest szempontjából, hiszen befelé dönti a vállakat. Meg lehet próbálni diagonális kar- és lábmunkával, azaz amikor az ívbelső láb kisujja „kapar”, akkor az ívkülső karral ásunk.

Jártassági szint: 
Szükséges alapismeretek : 
Kategória: