A korszerű gyermeksíoktatás jellemzői | SKI. C.U.L.T. -- skiculture
/** * @file * Returns the HTML for a node. * * Complete documentation for this file is available online. * @see https://drupal.org/node/1728164 */ ?>

(szerzők: Béki Piroska, Demeter Antal, Dosek Ágoston, Takács Norbert)

Általános megfontolások:

A havas világot megszerettetni, visszatérésre motiváló élményeket teremteni -
ez legyen a legfontosabb célkitűzés!

  • teremtsünk jó atmoszférát,
  • nyerjük meg a gyermeket magunknak,
  • a gyerekek élvezik a játékot a hóban, (hagyjuk őket, ne rontsuk el!),
  • hagyni kell őket, ha aktívak; (önálló játék, sok öröm),
  • de óvni kell őket, ha nem ismerik fel a veszélyeket, ezért alakítsunk ki kellő óvatosságot és fegyelmet,
  • a foglalkozás jellemzően napi 1 (maximum 2) alkalom, egyenként 1,5-2 óra életkortól függően. (Ezen belül is folyamatosan váltogatni kell a síspecifikus gyakorlatokat és a játékos pihentető gyakorlatokat.)

A felszerelés

  • A megfelelő felszerelés a siker és egészség záloga: bukósisak, réteges öltözködés (esetleg pótruha, ha kimelegszik), kényelmes cipő, sí és napszemüveg, kesztyű.
  • A ruha mindig kérdés: egybe overál, vagy kétrészes. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Előnye a kétrészes ruhának, hogy könnyen lehet a pályán pisiltetni, de hátránya is hogy a gyermek dereka könnyen kibukkan a mozgás során. Az overál pont az ellenkezője.
  • felszerelés passzoljon a gyerekre: rövid jó minőségű carving síléc, megfelelő gyerek (!) kötéssel (nem nő bele a három évre megelőlegezett felszerelésbe, mert hamarabb megutálja a síelést).
  • A gyerekcipők kiválasztásához célszerű a cipő bélését kivéve próbálni és ellenőrizni a méretet.
  • A gyerek nem tudja mi lehet veszélyes, mi figyeljünk rá: kesztyű nélkül tapodtat se, hosszú sál maradjon otthon, ne lógjon ki madzag a kabátból, stb.

Az oktatási terep

  • Aí-óvoda: a pálya többi részétől elkülönített terület, ideális felszereltséggel, színes játszótéri játékokkal, mesealakokkal, épített terepalakzatokkal, mesemalommal, felfújható játékokkal, felvonószőnyeggel, (ezek a szolgáltatások esetenként külön díjért látogathatók).
  • Tanulópálya: sík terület illetve enyhe lejtő sík kifutóterülettel ( vagy ellenlejtővel), nyugodt körülmények, kevés ember, lassú vagy lassítható tanuló lift.

A pedagógusi szerep

  • A gyerekek nyelvén kell beszélni.
  • Legyünk nagyon türelmesek, mert a gyerek önkibontakozása fontosabb a mi céljainknál.
  • Azonos életkor ellenére a fejlődés mértéke nagyon különbözhet, legyünk megértők, segítőkészek mindenkivel.
  • Ismerjünk mondókákat, gyermekdalokat.
  • Vegyük rá a gyerekeket általunk vezetett játékokra, (szerepjátékok).
  • Áradjon belőlünk kiegészítő ismeret: a hóról, a pályákról, a környezetről: (annak szépségéről és védelméről, az emberen kívül ott élő élőlényekről), a biztonságról, a viselkedésről, a liftezésről ... A gyereknek minden új, a gyereknek fontos az, amit az oktató mond!
  • Az oktató egyben gondozó is, ezért a szokásos síoktatói kellékek egészüljenek ki a következőkkel: pótsapka, pótszemüveg, pótkesztyű, zsebkendő, cukorka, tereptárgyak.

Szakmai ajánlások

  • A globális oktatási módszeré a vezető szerep, (utánzás, követő síelés).
  • Az oktatási tematika olyan, mint a felnőtteké, a támasztott lendület szakaszokra bontásának kivételével.
  • Működhet a karcolásra rávezető rövid út, ha jó a felszerelés: pl. gyerekfelszereléssel kezdő pályán.
  • Az oktatási menet legyen színes, változtatható, alkalmazkodóképes, monotónia mentes.
  • Használjuk ki a mozgások végrehajtását segítő körülményeket, (bobpálya, hullámok stb.).
  • Segítsük a végrehajtást kényszerítő körülményekkel, (átbújni, megérinteni, átlépni stb.).
  • Gyakoroltassunk sok egyenes siklást, fokozódó sebességgel, ugrásokkal, - az alaptartás alapjainak kialakítására.
  • A lábak egymástól függetlenül (is) dolgozzanak (alkalmazkodóképesség érdekében - szétválasztott lábmozgással végzett gyakorlatokkal, pl. aszimmetrikus buckasor).
  • Koncentráljunk a sílécekre, sokáig felesleges botot használni.
  • A botok a liftezésnél zavarhatják a gyereket, oktatási segédeszközként viszont hasznosak lehetnek.
  • Segítsük a mozgások megérzését biztonságot adó megoldásokkal, pl. a tanuló kapaszkodjon gyakorlat közben a síbotunkba, vagy egy kapurúdba.
  • A „pórázos" síelést kényszermegoldásnak tartjuk, mert sérti a fokozatosság elvét, lebecsüli az önálló feladatvégzésből - a megküzdésből - fakadó örömöt, akadályozza a helyes helyzetfelmérés és a mozgásos automatizmusok kialakulását, mert a „sietéssel" nem a gyerek, hanem a felnőtt vágyait valósítja meg, mert kétséges és időleges „előnyei" vannak, továbbá csoportban nem valósítható meg. Akkor lehet használni, ha ezek ellenére szükség van rá, és a felnőtt olyannyira felkészült, hogy nem veszélyezteti a gyereket. A pórázt ez esetben sem a lábra, hanem a súlypont körül rögzítsük, és maradjunk kellő távolságra! Ne a mozgásmechanizmust „rángassuk", hanem a sebességet ellenőrizzük a pórázon keresztül!
  • Sífutók oktatását a klasszikus stílus oktatásával kezdjük.
  • Törekedjünk nyugodt, sima mozgás kialakítására.
  • Snowboardozás oktatásánál lapos terepen szervezzünk játékos feladatokat.
  • Ne siessünk felvonózni, mert hiányozni fognak bizonyos képességek a későbbiekben.
  • Az egyéni segítségadás szerepe kezdetben fontos, ez csoportos oktatásnál nehezen valósítható meg.

Szervezési tanácsok

  • A kezdés és befejezés legyen pontos.
  • Folyamatosan ellenőrizzük a létszámot.
  • Mindig személyesen vegyük és adjuk át a gyerekeket a szülőknek (a félreértések kiküszöbölésére pl. családi sízéssel kombinált síeléskor).
  • Folyamatos legyen a felügyelet, gyereket egyedül hagyni nem szabad.
  • Baleset esetén a sérülttel kell maradni, gondoskodva a többiek felügyeletéről.
  • Gondoskodjunk kiegészítő programról rossz idő esetén.
  • Vezessük rá a gyerekeket a biztonságos, illedelmes és környezettudatos viselkedésre.
  • Tanítsuk meg, és tartassuk be a sí-kresz alkalmazandó szabályait.
  • A csoport mozgatásakor kerüljük el a veszélyes helyeket és helyzeteket, azokra készítsük fel és mindig figyelmeztessük a tanulókat (pl. ne legyen követő síelés pályakeresztezés közelében, kerüljük a jeges, kiolvadt felületeket stb.).
  • Nyomkövető síeléskor jelöljük ki az utolsó tanulót, aki szükség esetén képes segítséget nyújtani, pl. csatoláshoz.
  • Adjunk pontos instrukciókat: mindenki tudja ki, mikor, meddig, hova, hogyan, ki mögött síelhet, hogyan állhat meg.
  • Gyakorlatok közben legyen szervezett és fegyelmezett a beállás a sor végére (mindig alulról és semmiképpen ne szemből egymásnak, ne dőljön az utolsó bábu!).
  • liftezés külön tanítandó, veszélyes üzem.
  • Csúszó lifteknél adjunk és (csoport esetén) kérjünk segítséget a liftet kezelőktől a be- és kiszállásnál, mindkét helyszínen figyeljen valaki a csoportra!
  • Lassíttassuk le a liftet.
  • Egy oktató maradjon utolsónak.
  • Ülőlift használata gyerekek számára csak felnőtt kísérővel megengedett, kérjünk meg másokat a kísérésre.
  • A gyerekek a be- és kiszállás szempontjából kedvező oldalra üljenek.
  • Várják fenn a gyerekeket a kiszállásnál (magyarán gyerekcsoporthoz két oktató kell).

Látványos táborzárók

  • Táborok, tanfolyamok vagy gyerekrendezvények esetében fontos annak hangulatos befejezése.
  • Ez lehet egy síbemutató, ahol a gyerek is feldobott és a szülő keble is dagad (pályák zászlókkal, lufikkal, labdákkal, vagy más eltávolítható jelölésekkel, fenyőgallyat a természet védelme miatt ne használjunk).
  • Idősebb korosztályoknál lehet versenyszerű a feladat, igazi bukó kapurudakkal.
  • Ha van időmérés, legyen pontos!
  • A rajtszám motiváló kellék.
  • Vegyük rá a gyerekeket és szülőket a szurkolásra, tapsolásra.
  • Dicsérjünk, jutalmazzunk apróságokkal, pl. síoklevél, cukorka stb.
  • Szervezzünk látványos eredményhirdetést, de ne húzzuk hosszúra (kiváltképp hidegben, illetve az indulás miatti készülődés miatt).
  • ?inden gyereknek jusson valami.

Különleges szempontok a gyerekek oktatásánál

Az alkati tulajdonságok döntően befolyásolják a tanulás folyamatát

  • Jellemző az alacsony súlypont amely növeli a stabilitást.
  • Jellemző a hátrahelyezett pozíció, amelyet 8 éves korig nem kell javítgatni.
  • fej a testhez viszonyítva nagyobb mint felnőttkorban, ez segíti a rotációt: amerre fordul a fej, arra halad a gyerek (ezért választják inkább a halszálkázást a lépcsőzés helyett).
  • A fej a felnőttek súlypontja közelében helyezkedik el - ütközésnél gond, BUKÓSISAK kell!

Kondicionális képességek tekintetében:

  • Kisebb az erő és állóképesség mint a felnőtteknél, de
  • gyorsabb a regeneráció (javasolt a blokkokba szervezett aktivitás, többszöri pihenővel);
  • gyors tanulási képesség jellemző, (nem csak az utánzó) de a reflexválaszos cselekvéseknél is, ezért a fokozatosságot tartva teremtsünk sokféle helyzetet: épített gyerekpályákon, jól kiválasztott terepen;
  • a jellemzően nagy mozgásigény ellenére ne terheljük túl a gyereket, vegyük észre ha elfáradt, mert onnan már megnő a balesetveszély, és haszontalanná válik a foglalkoztatás!

A gyerekek lelki tulajdonságai:

  • a félelem hiánya (ritkábban a túlzott félelem) miatt vezessük őket a realitások felé;
  • a figyelem szűkös (terjedelem és tartósság) és hullámzik, de játékkal jól aktivizálható;
  • az együttes tevékenységre van igény (az oktató is a csoport belső tagja legyen);
  • elvont dolgok iránt nincs érdeklődés, ezért egyszerű, kevés magyarázattal járó, konkrét feladatokkal, szerepjátékokkal mozgassuk őket;
  • nagyon jó a megfigyelőképességük, könnyen utánoznak, ezért fontos a színvonalas bemutatás;
  • nem tűrik a monotóniát, ezért változatos és érdekes legyen az együttlét, mindig találjanak valami motiválót, pl. érdekes feladat, sok bátorítás, dicséret, jutalom (alkalmazzunk sok hasonlatot: csillag, halszálka, fenyőfa, óriás, törpe, hal, félhold, lépcső, repülő, kormánykerék).

Az életkortól függően különböző sajátosságokkal szembesülünk, másféle módszerek és hangnem az üdvözítő:

5 éves kor alatt:

  • személyfüggőség: a szülő vagy tanár iránti érzelmi kötődés a jellemző, ezért az egyéni foglalkozás dominál (a síoktató a foglalkozás előtti este mesefiguraként szerepelve férkőzhet a pici közelébe);
  • a szülő csak néhány órára hagyhatja a sí-óvodában a gyereket;
  • énközpontú a gyerek világképe, nincs közösségi szellem;
  • folyamatos visszajelzésre, bíztatásra van szükség;
  • komfortérzés érdekében még ki kell szolgálni a gyereket;
  • fő cél a havas környezethez szoktatás, a felszerelés elfogadása és használata, nem pedig a símozgásokra történő rávezetés;
  • No.1: ALKALMAZKODÁSRA KÉSZTETÉS (gyermekjátékokkal, kényszerítőhelyzetekkel, havas játszótérrel, mesevilággal);
  • No.2: UTÁNZÁS (mesejelenetek).

5-8 éves kor között:

  • kiscsoportos foglalkozás a nyerő, mert már megjelenik az összefogás igénye (előzetes kontaktusteremtés az oktató részéről itt is fontos, sokat segít egy szívesen követett jelkép, pl. agancsos sapka, katicabogaras hátizsák, stb.);
  • a szülő félnapos időszakra a csoportban hagyhatja a gyereket;
  • nagyon nagy a játékigény, az ezt kielégítő foglalkozásoknak van értelme;
  • növekszik a mozgásigény, a kondicionális képességek fejlődését segítsük kellő ingerekkel;
  • igyekezzünk a sportmozgásoknak feladat- és mesejelleget adni (szerepjátékok, vonat, repülő, autók: index, kormány, stb.);
  • No. 1: UTÁNZÁS, ezért fontos az együttes játék, a szép és követhető bemutatás (ezt az oktató gyerekekhez illő lécválasztása, a hókorcsolya vagy rövid léc használata segítheti);
  • No. 2: ALKALMAZKODÁSRA KÉSZTETÉS (épített kényszerpályák: bobkanyarok, hullámpálya, hullámpálya eltolva, illetve jól megválasztott terepalakzatok kihasználása, terephullámok, ugratók).

9-12 évesek esetében:

  • a mozgásoktatás aranykora, a motoros tanulás legideálisabb szakasza, itt már figyelni kell a technikára;
  • a csapatmunka helyezhető a középpontba, (követő és árnyéksíelések, csoportra vonatkozó elvárások és értékelések);
  • a szülő akár teljes napra rábízhatja a sportoktatóra a gyerekét;
  • nagy versenyszellem tapasztalható, a sportszerűség és igazságosság igényével;
  • ismert pályán az önállóság, szabadság igénye lép fel (síeljenek adott feladattal, de látókörben);
  • ismeretlen pályán igény van a megbízható vezetőre (belátható szakaszokra adjunk egyéni feladatot, egyébként javasolható a követő síelés, és adott elemek hangsúlyozása a mozgásos-feladatokban, itt hogyan síelj!);
  • No. 1: FELADATOK TELJESÍTÉSE;
  • No. 2: SÍZÉS VEZETŐ NYOMÁBAN.


Források:

Das Selbstkonzept Inventar (SKI) für Kinder im Vorschul- und Grundschulalter: Theorie und Möglichkeiten der Diagnostik von Dietrich Eggert, Sandra Bode, und Christina Reichenbach von Verlag Modernes Lernen (Gebundene Ausgabe - 2003)

Abgefahren! Das Ziel im Visier von Maria Riesch von riva Verlag (Gebundene Ausgabe - 15. Januar 2008)

Action Kids Ruhrgebiet 2008: Tipps und Adressen, die Kinder bewegen von Heike Droste-Engel von Companions (Szakmai segédanyag - 18. September 2008)

Kind & Ski.. Spass am Skifahren für die Kleinen. von Lotty Combe (Szakmai segédanyag - 1974)

Skifahren: Ein fröhliches Wörterbuch für Carver, Big-Foot-Driver, Telemarker, Tourengänger und alle begeisterten Ski-Freaks von Thomas Reiland, Andrea Tenorth, und Thomas Plassmann von Tomus Verlag (Gebundene Ausgabe - 2000)

Ich lerne Skifahren von Katrin Barth; Hubert Brühl von Meyer & Meyer Sport (Zsebkönyv - 14. Oktober 2003)

Ich trainiere Skifahren - Alpin von Katrin Barth; Hubert Brühl von Meyer & Meyer Sport (Zsebkönyv - 25. August 2004)

Richtig Carven von Jürgen Kemmler von Blv Buchverlag (Szakmai segédanyag - Oktober 2006)

1017 Spiel- und Übungsformen für Skifahren, Carving, Skilanglauf, Big Foot, Snowblade und Snowboard von Werner Lippuner und Walter Bucher von Hofmann Gmbh & Co. Kg (Zsebkönyv - November 2003)

Viel Spaß beim Skifahren von Wilfried Gebhard von Lappan Verlag (Gebundene Ausgabe - 1992)

Heut gehen wir Ski fahren von Susa Hämmerle und Friederike Großekettler von Betz, Wien (Gebundene Ausgabe - Juli 2007)

Conni fährt Ski von Liane Schneider und Eva Wenzel-Bürger von Carlsen (Szakmai segédanyag - September 2005)

Die besten Wege ihrem Kind das Skifahren zu vermiesen von Gerhard Bauer von Engelsdorfer Verlag (Zsebkönyv - Januar 2008)

Skifahren und Snowboarden mit Kindern von Andreas Hebbel-Seeger, Kim Kronester, Kirsten Seeger, und Andreas Hebbel- Seeger von Feldhaus (Szakmai segédanyag - März 2005)

Skifahren für Kinder und Jugendliche. Training. Technik. Taktik. von Walter Brehm von Rowohlt TB-V., Rnb. (Szakmai segédanyag - Januar 2000)

Skiing is for kids (and those who believe in magic): A ski instructional coloring book by Diane Bode (Unknown Binding - 2002)

Fit kids; super skiing secrets. (instructional ski exercises for children): An article from: U.S. Kids by Kay Mikesky (Digital - June 1, 2005)

Ski Vacations with Kids in the U.S. & Canada (Travel with Kids) by Candyce H. Stapen (Paperback - Oct. 1996)

Dosek-Miltényi: A sízés Magyar (Budapest, Testnevelési Egyetem, Kékes kiadó 1993)

Dosek-Ozsváth: A sízés +3 (Budapest, Ozsváth kiadás 2003)

/** * @file fb-social-plugin.tpl.php * Theme the more link * * - $plugin_type: the type of this plugin * - $tag_name : the tagname of this plugin */ ?>