Bőrápolás síeléskor | SKI. C.U.L.T. -- skiculture

A sípályán egyszerre van hideg, fúj a szél és süt a nap - a bőr ezt nehezen viseliA testünket borító bőr felülete 1,5-2 négyzetméter. Tudjuk, ez a természetes védővonal, ami véd a mechanikus sérülésektől, hidegtől, hőtől és a kémiai anyagoktól. Hidegben, szélben tán még fokozottabban kell ügyelnünk a védelmére, mint a forró tengerparti napsütésben. Mert a hideg téli levegő üdítő és frissítő, de egyben szárító hatású is, ráadásnak meg ott a szobák meleg, sokszor száraz levegője, ami még egy kicsit szárítja, károsítja a bőrt.


Hideg - meleg

A sízés csak akkor öröm, ha nem zavarja semmi, se leégés, se fájós száj, se hófúvásA hideg árthat a fedetlen testrészeknek ugyanúgy, mint a fedetteknek. Nagyon nagy hidegben a sípályán apróbb fagyási sérüléseink lehetnek az arcon, az orrcimpákon. A kisebb fagyások felengedés után égési sebekhez hasonlóan viselkednek. A bőr felszíne elhal. Szerencsére a fagyások nagy része csak felszíni és kis területet érint, így nyom nélkül gyógyul.Általában fagyás azokon a testrészeken fordulhat elő, amelyeken rossz vagy gyenge a vérkeringés: a kezeken, a lábakon, az orron, a fülkagyló. Ergo vigyázni kell a kezünkre, lábunkra, nem szabad szűk kesztyűt, sícipőt hordani, mert ott észrevétlenül is kialakulhat egy kisebb fagyás. Ha mégis megvan a baj, az érintett testrészt meleg kézzel, óvatosan kell felmelegíteni, tilos nyomkodni, dörzsölni vagy forró víz alá tenni! Ha például nagyon lehűlt az arcunk, mártsunk egy kis törölközőt meleg (de nem forró!) vízbe, csavarjuk ki, és tartsuk 10-15 másodpercig az arcunkon. 4-5 ismétlés után biztosan elkezd felengedni.Jó tudni, hogy fagyás előtt a végtag nagyon fázik, az érzés akár fájdalomig fokozódhat, majd érzéketlen lesz, a bőr elsápad, megdagad, felhólyagosodik. Nem csak nagy hidegben, már +6 °C-nál is bekövetkezhet fagyás gyenge vérellátottságú testrészeken, különösen gyerekeknél, időseknél vagy érszűkületes betegeknél.

Ismerve egyes szállások hőmérsékleti viszonyait elég nehéz ugyan megoldani, de óvni kellene a bőrünket a hirtelen nagyfokú hőmérsékletváltozástól is. Az ugyanis sokkolja az arc kis ereit, sőt bénulásukat is okozhatja. Ez különösen azokat érinti, akiknek könnyen kipirul az arcuk, orruk: hajszálvékonyságú erek válhatnak csúnyán láthatóvá, s lehet szép vörös pókháló az arcukon. Tehát a téli hidegből ne menjünk egyenesen a meleg kályhához és ugyanígy ne rohanjunk a kályha mellől ki a mínuszokba.

 

Vízpótlás belülről, kívülről

A sízés csak akkor öröm, ha nem zavarja semmi, se leégés, se fájós száj, se hófúvás„Ha síelsz, sose felejts el sok vizet inni - ajánlja egy bőrápolási kalauz a síző nőknek. Könnyű persze beugrani egy melegítő forró csokira vagy kávéra, de amire a szervezetednek, beleértve a bőrödet is, valóban szüksége van, az a víz." Ugyanis a víz segíti elő, hogy a sejtjeid a leghatékonyabban működjenek, hogy izmaidat és ízületeidet megfelelően koordináld a fekete pályán is, és persze a bőröd sejtjei teltek és rugalmasak legyenek, hogy az esti partin jól mutass abban a kis fekete ruhában, amit külön erre az alkalomra vettél.

Szakemberek tehát nem véletlenül ajánlják naponta legalább 2-2,5 liter folyadék (főleg ásványvíz vagy cukor és tartósítószer-mentes folyadék) fogyasztását. Ez segít megőrizni a bőr kiszáradását és ugyanakkor a szervezet salaktalanítását is megkönnyíti. Az alkoholt csak mérsékelten ajánlják, mivel amellett, hogy vitaminokat von el a szervezettől, gyorsítja az öregedési folyamatokat. Bár én azt gondolom, hogy síeléskor esti folyadékpótlásként a sör kitűnő választás, ha pedig előtte lecsúszik egy feles is, tettük valamit a vesekő megelőzése érdekében. Alapszabály viszont, hogy alkoholt csak sízés után igyunk!


A kívülről való vízbevitelt kezdjük a levegővel: párásítsuk a szoba levegőjét a fűtőtestre helyezett vízzel töltött edénnyel vagy nedves törülközőkkel, illetve a kifejezetten ilyen célra gyártott párásító készülékkel! A téli bőrszárazság egyébként normális élettani jelenség, ugyanis + 8 °C alatt leáll a faggyúmirigyek működése, és a szövetek kezdenek kiszáradni, mert bármilyen hihetetlen, a faggyú bőr természetes víztározó (és zsírozó) anyaga. Tehát a kívülről két dolgot tehetünk: megakadályozzuk a víz elpárolgását, ami persze lehetetlen, (ráadásul a bőrünk a testfelület 100%-án párologtat), vagy különböző praktikákkal megelőzünk és nedvességet pótolunk.


A házi készítésű, magas glicerintertalmú szappan talán mégis vetekszik a tusfürdőkkelAz egésznapos izzadás-megszáradás után a bőrünk megérdemel egy alapos ápolást! Ilyenkor a víz inkább szárítja a bőrt, különösen ha forró és áztatjuk magunkat benne. Szóval egy 36-38 fok körüli gyors zuhany az ideális, és lehetőleg ne szappant, hanem visszazsírosító tusfürdőket mosakodó-krémeket használjunk, de tán a legjobbak a patikában beszerezhető, úgynevezett szappanmentes szappanok.Fürdés után elegendő nagyjából felitatni a vizet, és az enyhén nedves bőrt bekenni testápolóval, majd egy nagy törülközőbe vagy fürdőköpenybe burkolózni. Ez ugyanis dunsztként hat, így a krém vagy olaj jobban be tud szívódni. Érdemes olyan terméket keresni, amelynek az összetevői között gyógynövények is vannak, esetleg még E- és C-vitamin is.

A kéz védelmére is fordítsunk gondot! A sok kézmosás, illetve a hideg kiszárítja, így kenni, kenni, kenni! Jó a glicerines kézkrém, és az olívaolaj is.

 

Arcápolás, napvédelem

A zsíros krémek védenek a bőr kiszáradásától.Télen is védekezni kell a nap UV-sugarainak káros hatása ellen - legalább 15-ös fényvédő faktorú krémmel az arc, a kezek és bármilyen más, a ruházatból kilátszó bőrfelületen. Síeléshez viszont ennél magasabb faktorszámú krém még jobb, hiszen 1000 méterenként mintegy 15%-kal nő az UV-sugárzás, és a hó a napfény 80%-át visszaveri! Fontos tudni, hogy a napsugárzás ellen védő krémeket nem elég a sípályán fölkenni, hanem már előtte egy félórával gondoskodni kell róla, napközben pedig többszöri utánkrémezésre van szükség! Ugyanez áll a szájra is!


Melegítsük meg kissé az olajat, úgy kenjük be a bőrünket, vagy áztassuk bele a kiszáradt kezetNo és persze a krém legyen megfelelően zsíros is, hisz meg kell védenie az arcot az időjárás viszontagságaitól és a kiszáradástól is. Napközben védelmet jelentenek a rideg időjárás ellen a zsírtartalmú, víz az olajban (v/o) krémek. Az épületek száraz belső terében fellépő nedvességveszteséget is pótoljuk, ezért a bőrnek éjszakára olajos, ám nedvességben gazdag, olaj a vízben (o/v) termékekre van szüksége. Sokak szerint az a legjobb, ha ilyenkor fölcseréljük a nappali és az éjszakai krémet, a nappali hidratáló vize ugyanis extrém esetben „belefagyhat" a bőrünkbe, azt pedig nem szeretnénk, ugye? Amikor csak tehetjük, használjunk bőven és gyakran hidratálókrémet, melyek puhítják, nyugtatják a bőrt, de lehetőleg csak a síelés után. Ezek a készítmények többnyire zsírt is tartalmaznak, így a faggyúhoz hasonlóan védik a bőr meglévő víztartalmát is. Bizonyos hidratáló anyagok nedvszívókat is tartalmaznak, melyek képesek megkötni és megtartani a nedvességet. (Ilyen például a nátrium-hialuronát, amely saját tömegénél ezerszer több vizet tud megkötni.) Ne felejtsük azonban el, hogy a hidratáló szerek is legjobban a nedves bőrön hatnak! Kozmetikusok még azt is mondják, hogy száraz helyiségben, melegben néha permetezzük is be az arcunkat vízzel. Ha mégis kifújta volna a szél a bőrt és kicserződött, a legegyszerűbb gyógyszertári vazelin vagy az olívaolaj tán a legjobb.
 

Ha nagyon kifújta a szél a szánkat, előbb kenjük be mézzel, majd használjunk ajakápolót. Az utóbbival egyébként egész nap kenegessük a szánkat. Jó vastagon.Ne feledkezzünk meg az ajakápolókról. Itt ugyanis annyira vékony a bőr, hogy tudjuk, milyen hamar fölreped. És hogy az mennyire fáj és mennyire lassan gyógyul. Egyszóval hegyek között erős fényvédő hatású ajakápoló balzsam nélkül egy tapodtat se tegyünk! Igazán a fénbyvédelem a legfontosabb, mert ezekbe a balzsamokba úgyis tesznek mindenféle gyógynövényt, méhviaszt, aloét és egyebeket. Ha mégis kicserepesedik a szánk, este vastagon kenjük be mézzel, utána meg a régi gyógyszertári szőlőzsírral.

 

A szem védelme és ápolása

A téli, ferdén beeső napsugarak - különösen a nagy fényvisszaverő képességű havas környezetben - kifejezett veszélyforrást jelentenek. Viseljünk télen is napszemüveget, hogy kiszűrje az UV-sugárzást, így megvédi a szemet ennek károsító hatásától.

Fényvédelem felsőfokonVédelem hiányában ugyanis károsodik a látásért felelős terület, az ideghártya, ami idősebb korra jelentős látásgyengülést okozhat. Hirtelen nagyon intenzív napfény hatására a szaruhártya gyulladása (ideiglenes „leégése", közismert nevén hóvakság) alakulhat ki.

Síeléskor a speciális síszemüvegre azért van szükség, mert az UV-védelem mellett a beeső fény nagyobb részét (60-70%-át) is kiszűri, csökkenti a fényvisszaverődést, és mechanikailag is védi a szemet.

A téli időjárás nemcsak a bőrt, a szemet is szárítja. Kontaktlencsét viselők különösen érzékenyek lehetnek a szeles hideg időre, illetve a fűtött szoba száraz levegőjére. A viszkető, szúró, égő- vagy idegentest érzés („mintha homok ment volna a szemembe"), a homályosabb látás, a túlzott fényérzékenység, illetve a szem kivörösödése ellen műkönny cseppek használatával védekezhet. Sok (vény nélkül is kapható) termék van forgalomban, amelyek pótolják a könny különböző összetevőit, és rövidebb vagy hosszabb időre biztosítják a szem nedvesen tartását. A szoba levegőjének párásítása, és a napi 2-2,5 liter folyadék fogyasztása a szem nedvességtartalmának megőrzésében is segít.

Kipirosodott szem esetén segítséget jelent a rózsavíz, és nyugtat a kamillás, szemvidítófű-teás szemborogatás.


Hajápolás

A hajszeszt talán otthon érdemes használni, de utazáskor is hasznos a gyógynövényes sampon és balzsam-2 °C alatt már ajánlott a sapka, kalap viselete, mert a fejbőrünk - különösen egy jó hóesés után - könnyen megfázhat. Ha nem voltunk elővigyázatosak jöhet a hajhullás. Ennek a mai napig a legjobb ellenszere a jó öreg Bánfi hajszesz, amihez hasonló gyógynövényi összetevőket tartalmazó sampon és hajbalzsam is kapható. A hajszeszes kezelést talán érdemesebb síeléskor kihagyni és az erre fordítandó időt is a családdal, barátokkal tölteni. (Különösen, mert ezeknek a gyógynövényes hajszeszeknek - legyenek bármilyen márkájúak - a jó illatát nem sikerült megoldani. Biztos csak a büdös hatásos...)

Ha nincs baj a hajunkkal, akkor is érdemes télen, hidegben a gyógynövényes szereket favorizálni. Ártani biztosan nem fognak. A csalán, a bojtorján, a kamilla a szakemberek szerint mind hatásos. Ha nem is síeléskor, de érdemes a gyógynövényes balzsamokat pakolásként is használni. Ehhez egy jó félórára a balzsmmal bekent hajat törülközőbe kell csavarni, és csak utána kiöblíteni.

 

Milyen alkotóelemeket keressünk?

A síeléshez vinni szándékozott kormetikumok egy részét, jó patikában beszerezni: mosakodókrém, szőlőzsír, vazelin. Az egyéb kozmetikumokban pedig mit keressünk?Említettük más az olívaolajat, a glicerint, UV-szűrőt, nátrium-hialuronátot, E- és C-vitamint.Vannak olyan gyógynövények, növényi olajok, amelyek jó, ha az összetevők között vannak: ilyen a kamilla, a körömvirág, az aloe vera, a fehér tea, ginseng, jojoba-, tökmag-, avokádó-, ligetszépe-, búzacsíra-, kukoricacsíra-olaj.

 

Kamilla vagy Orvosi székfű (Matricaria recutita) – a szinte mindenre jó gyógynövényA körömvirág (Calendula officinalis) egyike a legtöbbféleképpen használt fűszer-, és gyógynövényeknek

 


Márkák

A nesszeszerbe kifejezetten télre való bőrápolók kerüljenek!Lehet, hogy tévedek, de nekem úgy tűnik, speciálisan síelőknek kifejlesztett bőrápolók nincsenek. Sőt kifejezetten télre ajánlottakkal se sűrűn találkozni. Amikor még keresgéltem, egy nevében is téli krémet találtam, amit az Avon tanácsadónőm ajánlott. Ez a „winter intensive face creme" az átlagos arckrémeknél testesebb és nekünk női és férfi arcbőrre is bevált. Így aztán ugyanebből a termékcsaládból szereztünk be ápoló/nyugtató balzsamot és ajakápolót is. A mostani (2008) szezonális katalógusuk egyébként újabb márkából kínál téli ápolókat: kézmosót, kézkrémet, testápoló olajat, krémet és arckrémet is. Sőt találtam télire szánt napvédő termékcsaládot is.

 

Következő programok

2017.04.26. - 2017.04.30.